Pszichopata északi regény, Linn Ullmann Áldott gyermek című regénye már várta egy ideje a sorát, most jött el az ideje. Nem volt egyszerű regény, de szokás szerint letehetetlen, beszippantós, fogva tartós. A regény egy Isak nevű fickó három - különböző anyáktól származó - lányáról szól, akikkel…

A sok súlyos könyv után, amik mostanában a palettán voltak, kellett már könnyebb olvasmány is. Na, sikerült találni egy 0,1 %-os zsírtartalmú, szuperfitt, mindenmentes regényt. Colin Falconertől A selyemút című kalandregény került most sorra. Könnyűnek könnyű. A sztori szerint egy templomos,…

Első vagyok, akit csicskáztatnak ("szívességet kérnek"), és utolsó, akinek valaha is megköszönik. És még csodálkoznak, ha csúnyán nézek. Erre mit mondjak? Facepalm, komolyan.

Mi vigasztal egy rettenetes héten, amikor úgy érzed, teljesen egyedül vagy a világgal szemben? Váratlan érintés. Házi lekvár. Túra a hegyre. Meglepő bejelentés, hogy még a nagyon távolba szakadt kollégák is olvassák, amit itt összehadoválok... és ami meglepő: még élvezik is! Pacsi Nektek! :)

Végre nálunk is divat a történelmi regény. A jó történelmi regény. Ami történelmi alapú, megkutatott tényeken nyugszik, mégis modern és olvasmányos. Ezúttal Gál Dorina Aranyszív-trilógiáját olvastam, illetve ami eddig megjelent belőle (Aranyszív és Bíborszív). A trilógia II. Lajos feleségéről,…

P. Horváth Tamás írt egy szerelmes regényt Pécsről. A címe Tündérváros. Bár látszólag Zsolnay Miklós a főszereplő, valójában a szecessziós Pécs fél lakossága és mindenféle helyszíne szerepel a regénynek titulált kötetben. Ami inkább karcolat. Hangulatokról, életképekről, felvillantott…

Fundamentalista kismama = magát az anyaság tökéletes megtestesítőjének gondoló, csak a csemetéjének élő, a környezetét az őrületbe kergető "bezzeganya", aki egy percig nem hagyja levegőhöz jutni a gyerkőcét, nehogy annak egyetlen "anyamentes" önálló gondolata, vágya, érzése legyen. Aztán meg…

Almudena Grandes A megdermedt szív című regénye valami akciózásban került hozzám, de nagyon megérte. Majd egy hónapig szórakoztatott a maga ezer oldalával. Még jó, hogy hozzá vagyok szokva a grandiózus cuccokhoz, különben kifogott volna rajtam. Vannak írók, akik szeretik a lassú, hömpölygő tempót,…

Mihez kezdesz, ha azokban csalódsz, akik a legközelebb állnak hozzád? Megbízhatsz bennük, elmondtok egymásnak dolgokat, segítetek egymásnak baj esetén. Aztán történik valami furcsa. Mert véletlenül hazugságon kapod őket. Vagy nem mondanak el már fontos dolgokat az életükből. Vagy nem elérhetőek,…

Az összes neuronom felforr, amikor minden nap azt látom, hogy emberek tömegei képesek úgy élni, hogy csak akkor szólnak normálisan a másikhoz, amikor valami kell nekik. Az internetes népi bölcsesség azt mondja, hogy "ha szívességet kérnek tőled, akkor még jó vagy valamire", de azért ez egy elég fals…

Pozitív vizuális esztétikum = de jól nézel ma ki. :)

Jude Morgan A bánat íze című regényét akkor jó olvasni, ha bírjátok a depresszív életszemléletet meg a csigalassú tempót. Egyszóval kell hozzá türelem. A könyv regényes életrajz a Brontë testvérekről, hogy a valósághoz mennyi köze van, azt mindenki döntse el maga időutazással vagy szimpla…

Úgy akarok kommunikálni, mint egy férfi... Ha egy férfi beszól/érzéketlen/bunkón viselkedik, akkor csak rossz napja van/fáradt/viccelt. Ha egy nő csinálja ugyanezt, akkor nőietlen hisztis picsa. Az ítélet megfellebbezhetetlen. Miért van ez? Ha csendben mosolygok és szép, egyenes háttal ülök egy…

Láng Györgytől olvastam nemrég a Péter-templom karnagya című életrajzi regényt, amely Giovanni Pierluigi da Palestrina életét próbálja elmondani - sajnos csak töredék maradt a szerző halála miatt. A zeneszerzőtől keveset hallottam, mindazonáltal az olasz reneszánsz meghatározó alakja volt. A regény…

Mostanában érdekel a pszichológia, de Sigmund Freud Bevezetés a pszichoanalízisbe c. alapművét elég nehezen bírtam végigrágni. Kőkemény szakszöveg, ami önmagában nem baj (azon túl persze, hogy nem értek hozzá), de a szerkesztése is elég nehézkes. A kötet egyetemi előadásokból áll össze, és teljesen…

Többször írtam már, hogy a dualizmus kori, főleg a XX. századi magyar irodalmat elég érdekesnek találom. Mindenki ismert mindenkit, x költő felesége y költő volt múzsája volt, z színésznő abban a színházban játszik, ahol a és b először randiztak stb. Szóval kicsit belterjes, de mindenképpen érdekes…

... értik, ugye? Szóvicc. Elnézést. Szóval voltunk a POSZT-on megint. Kicsit összébbhúzták, átszervezték, illetve beszervezték a Zsolnayba, de ez így jó is, nekem tetszett. A szokásos jegyes hercehurcára már nem mondok semmit, ahogy a teljesen tájékozatlan önkéntesek személyzetként alkalmazása is…

Mindig van lejjebb. Ez alapigazság. És vannak napok, amelyek készséggel bizonyítják eme tételt. Mint a mai. (Vagy a tegnapi vagy az azelőtti vagy a teljes múlt hét...) Amikor minden elromlik, ami elromolhat. Mert ezt így kell. De aztán vannak olyan pillanatok benne, amikor megtalál a humorom, és…

Hogy még a legnormálisabb napot is mindig el tudja rontani valami baromság! Azért ez már sok. Jobban belegondolva persze nem egy meglepő dolog, mert egész héten hétfő volt, de durván. És persze megint az én készülékemben van a hiba, amiért megint felültem a jó nagy illúziónak, ahogy kell. Mert nem…

Olvassunk fantasyt, mert az jó! Ezúttal Jacqueline Carey Kushiel dárdája című monstre regénye volt soron, ami persze egy regényciklus első kötete. (Ismert a véleményem a „f…nak kell folytatni mindent” témában, nem ismétlem maga.) Nem, nem fogom tovább olvasni. A regény egy Terre D’Ange nevű…

Fantasyt olvasni jó. Meg kalandregényt is. Főleg ha van egy kis csajoskodás is benne. Robin LaFevers gyilkos apácás trilógiája (a magyarul igen idióta "A Halál szépséges szolgálólányai" címmel... no comment) pont olyasmi, amivel este ki tudom kapcsolni az agyam. Van itt minden, ami kell.…

Végre, irodalom! Kaffka Margit Színek és évek című überhíres regénye már egy ideje itt várakozott, hogy elolvassam és most végre megfelelő hangulatom volt hozzá. Hát, nem semmi a könyv, az biztos. A XIX-XX. század fordulóján követünk végig egy női sorsot, Magdáét, aki dzsentrilány, ágas-bogas…

Régen nem olvastam már Fábián Jankát, mert kicsit elegem lett a nagyon habos-babos regényekből, amik olyan sekélyek, mint a fürdőben a gyerekmedence. Most mégis erre vágytam, és végül is nem bántam meg. A Búzavirág című regény már régóta kellette magát a könyvesboltban, aztán meg is vettem. Nem is…

Általában azt hiszem, minden könyvnek megvan a helye/közönsége/ideje/célja a nap alatt. Na, de azért néha tényleg sikerül belefutni valami olyanba, ami miatt sírok, hogy ezért fákat vágtak ki. Helena Marten A citromkert című regénye ilyen volt. Komolyan, nem fogok több német könyvet olvasni, mert…

Tuskók és gyökerek mindenütt vannak. Nem, nem a fákra gondolok. Nem könnyítik meg az életet. Kicsit keményebben kéne bánnom velük. Áh.