Miután többen ajánlották már, végre a kezembe került Émile Ajar Előttem az élet című regénye, amely az 1970-es évek Franciaországába kalauzol minket. A történet mesélője egy kisfiú, Momo, aki a kurvagyerekeknek fenntartott "bömböldében" nevelkedik Rosa mama, a kiöregedett és pályát módosított…

A zene világnapján ünnepeljünk egyet a vidám Antonióval:  

Mostanában érdekel a pszichológia, de Sigmund Freud Bevezetés a pszichoanalízisbe c. alapművét elég nehezen bírtam végigrágni. Kőkemény szakszöveg, ami önmagában nem baj (azon túl persze, hogy nem értek hozzá), de a szerkesztése is elég nehézkes. A kötet egyetemi előadásokból áll össze, és teljesen…

Megint egy klasszikus oroszon a sor, ezúttal Turgenyev Apák és fiúk című regényére esett a választás. Valamiért eddig kimaradt a szórásból, pedig nem véletlenül híres. T. alkotta meg a nihilista jelzőt, ami azért nem semmi (értitek, szóvicc...), mert máig aktuális és…

Azt hiszem, ez a diagnózisom. Elolvasok minden vackot, aztán össze-vissza kering a sok hülyeség a fejemben. Lassítani kéne, de minek? Egyszer lányos regényt olvasok a Rózsák háborújáról, persze Philippa Gregory, ezúttal Az állhatatos hercegnőre fordított című The Constant…

Vége. Most tettem le a negyedik kötetét a Háború és békének. Még nekem is két hónapig tartott, pedig általában gyorsan olvasok. Ezt nem lehetett, mert hol nem volt kedvem, hol nem volt időm, hol elvontak tőle, én meg hagytam magam. A cselekményleírást meg sem kísérlem, ahogy…

Folytatva az orosz vonalat, az Anna Karenina került sorra. Azt hiszem, véglegesen megszerettem Tolsztojt, hatalmas író, ez egyértelmű. Csak a legnagyobbak tudják ui. elérni, hogy egy hét alatt elolvass ezer oldalt, és ne tudd letenni, mert annyira jó a sztori, hogy képtelenség…

Mostanában nagyon rákattantam az oroszokra, most Tolsztoj van soron. Az Anna Karenina spin-offjaként olvastam a Kreutzer-szonátát, mert az Európa most nagyon nyomul az öreg mesterrel, és mindent kiad, amit valaha leírt, vagy le akart írni. Azt hiszem, régebben már olvastam még az…

Évekig kellett várnom, de végre megint kiadták Virginia Woolf Orlandóját, és persze rögtön begyűjtöttem. Nagyon régen olvastam, most újra elővettem, és azonnal nyakig merültem bele. Most kerestem volna róla némi ismertetőt, hogy ide linkeljem, de a netes közönség olyannyira…

 Köszönöm mindenkinek a támogatást, a karmát meg a lelkitámasztékot, igazán aranyosak vagytok. Természetesen ennyi szurkolóval nem lehetett mást tenni, mint behúzni a vizsgát, ahogy kell, avagy lerohantam a KIM-et, és az megadta magát. Thanx a lot! Jöhet a pezsgő! :)

Néha kell olvasni magyarokat is. Meg klasszikusokat. És néha vegyül a kettő. Rájöttem, hogy néha elhanyagolom az itthoni szerzőket, mert ha bemegyek egy könyvesboltba, ott óhatatlanul is a nemzetközi trendek és írók könyvhalmai jönnek szembe, ha valamit kifejezetten keresel, akkor…

Ide egyszer el kell mennem. Nagyon kedvenc:

Leültem a nagyinál a cserépkályha mellé. Történetesen egy könyvszekrény mellé. A mama mindenféle régiségei mellett feltűnt egy klasszikus, Zilahy Lajos Halálos tavasza, amit én még nem is olvastam, csak filmen láttam, de ott is fura volt. Megragadtam az alkalmat, és a…

Ki lehet olyan idióta, hogy tanulás közbeni elmeháborodott állapotban Turgenyevet olvasson? Na ki? Van valami - talán perverz - vonzódásom a XIX. századi oroszok iránt, nem tagadom. Olyan jól tudják ábrázolni a Vadkelet feszítő társadalmi-gazdasági problémáit, ami nagyon…

"Arany a Toldit Ilosvai süket szövegére vakerolta össze" - mondá atyám anno. És valóban. Nagy unatkozásban, hogy mit is kéne olvasni, néha leveszek valamit a polcról, mert a jó könyveket többször is el lehet olvasni, nem úgy, mint a könnyű szemeteket, amiket már akkor…