Ünnep van, Nemes Nagy Ágnestől választottam verset.   Eszmélet Eszméljek-e? vagy zsibbadjak tovább ebben a sűrű, koranyári hőben? Éles sávokban hull be a világ homlokom alá: napfény, járda, fák, s fel-felhasítja a ködöt…

Sudár Lászlóné T. Molnár Zsuzsannára az Irodalmi Rádió oldalán találtam, ahol kevésbé ismert kortárs szerzőket mutatnak be, illetve adnak nekik lehetőséget a szélesebb ismertség megszerzésére. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hiszen a "nem befutott" szerzőkre nehéz rátalálni, megismerni őket,…

Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Lázár Vilmos, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézich Károly, Nagysándor József, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly, Leiningen-Westerburg Károly, Batthyány Lajos.

Illyés Gyula EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak a puskacsõben, nemcsak a börtönökben, nemcsak a vallató szobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó õr szavában, ott zsarnokság van nemcsak a füst-sötéten lobogó vádbeszédben, beismerésben, rabok fal-morse-jében,…

Valamiért egész nap a Huszt motoszkált a fejemben Kölcseytől, tehát a kultúra napjára legyen ez a napi vers (mindenkinek): Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő…

Beszereztem egy Arany János Őszikék reprint (re-kiadás?) kötetet, benne egy verssel, amiről nekem a mai politikai közállapotok jutottak eszembe. Arany mondjuk 1877-ben írta, de úgy tűnik, "nem ment a világ elébb" azóta.   Arany János: A régi panasz   „Eh! mi gondod a jövőre? Eh! a múlttal mi…

A magyar kultúra napja alkalmából vers mindenkinek. Ezt a múltkor találtam véletlenül, az utolsó dupla-tripla metafora fantasztikus: Arany János - AZ ÖZVEGY LAKÁSA Töredék ...Zöld halom tövénél áll szerény lakása Keskeny láthatár... Hogy ne a világot, csak a mennyet lássa. ...Mosolyog, mosolyog,…

A Viking Hadművelet újabb fejezete az Edda, amiből egy kis kötetbe szerkesztett pár dal képezte a következő olvasmányt (egy XX. század eleji kiadás, ahol a fordító amúgy saját verstani munkáinak elemzésével volt elfoglalva az egész előszóban, szóvá téve, hogy micsoda mocsok a…

Szűz hólepleken gördül a csend.

Zörrenő levelek. Sárgászöld illatok. Száraz roppanás. Vadszőlő vére csurog.   Pókhálócsillagok közt lebeg a szél: Ki ő? Ki vagyok én? Ragyogó égazúrba merengve néz. Messzeségtől választ remél.   Borzolt, bolond érzés csapong. Vergődés. Hideg…

1. Rémes hetek, depmorcosság a köbön. Próbálok feljönni. 2. Már "kollegiálisan" integet a szembejövő kocogó az esti futásnál! Wow! Pedig ha tudná, mekkora amatőr vagyok! De jólesett! 3. Éljen a birs! Folyékonyan... 4. Megjött a behívó. Nem sikerült magyarul megírni,…

Nem mondom, hogy majdnem elfelejtettem, erről mindig megemlékezem. Ünnep van, kedveseim, mindenki olvasson el legalább egy verset. Borús hangulatomhoz most Ady illik, de szabad vidámabbat is keresni. Ady Endre: Mosolyogj . . .   Mosolyogj az én vakságomonHogy a fehért is…

Április 11. Nem kell magyarázni. Tessék elolvasni egy verset. Mondjuk ezt:Radnóti Miklós: MivégreFelnőtt vagy – szólok undorodva néha, és nem segíthetsz rajta, lásd be végre. Térj vissza – szól egy hang ilyenkor, csak ülj a földre és beszélj az égre. Nem tudsz…

Bár nem mindig látszik, azért ez itt egy kultúrblog akar lenni, ezért nem feledkezhetek meg az egyik kedvenc ünnepemről, a_magyar_kultura_napjáról. Többek között azért szeretem, mert csöndes, nem kelt feltűnést, nem hajhász ajándékokat, nem akar semmit, csak tartózkodóan…

Alliterációk Pelyhes pamacsokszállnak szerteszétszobámban szendergőnálmodom ábrándoskis képeket. Imádott imámatmormolom magambanmelankolikusan mélázvatűnődöm tűntalakok alkonyán. Sorsom sátrabaljósan beborítbarbár bánatégeti éledőszertelen szívem.