Hogy még a legnormálisabb napot is mindig el tudja rontani valami baromság! Azért ez már sok. Jobban belegondolva persze nem egy meglepő dolog, mert egész héten hétfő volt, de durván. És persze megint az én készülékemben van a hiba, amiért megint felültem a jó nagy illúziónak, ahogy kell. Mert nem látok a szememtől. Vagy ostoba vagyok. Vagy naiv. Vagy túl sok jót tételezek fel ott, ahol nincs semmi. Vagy mindez egyszerre. Ki tudja. A lényeg, hogy megint a fal adta a másikat.

Nem vagyok pesszimista. Inkább jót feltételezek, aztán többnyire bejön, néha meg nem. Most éppen nem. Nem is ez a legnagyobb gond, hanem az, ha a maroknyi közelálló emberkéből kell csalódni valakiben. Nos, az nagyon nem frankó. Nem ok nélkül vannak csak maroknyian. De néha még így is beüt néha valami. Mint ma az illúzióvesztéssel.

Nagyon nem frankó...

Ma esti film, hogy a hülye ostoba naiv liba énem végre tanuljon valamit:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.