Mi kellhet még? Bauer Barbara legújabb regényében, a Porlik, mint a szikla című kötetben úgy adagolja a hozzávalókat, mint pék főhősei a kenyértésztába a lisztet meg a sót. Persze, bevált recepten minek változtatni, mondhatná a szerző, és sajnos, mondja is. Mivel már a szerző több könyvét is…

Kate Mortont olvasni olyan, mint ha bemész a Mekibe sajtburgerért. Mindig ugyanazt kapod. Megbízható, jóízű, de baromi unalmas egy idő után. A titkok őrzője című új regénye persze nem volt olyan szörnyű, mint a Távoli órák legutóbb, de azért ez a 2-3 idősíkos, sötét…

Jó, ha olvasnak a kollégáid is, mert nagyobb könyvtárból tudsz dolgozni. Most az egyik munkatársnőtől kaptam kölcsön Emily Colintól Az emléktolvaj című lányos regényt. Mondjuk túl sokat nem kaptam a regénytől, ellenben nagyon jól szórakoztam (szeretek anyázni, na). A sztori…

Hála a magyar kiadó szerencsétlenkedésének, idén jelent csak meg egy régen olvasott sorozatom folytatása, a Keserkék Kristin Cashore-tól. Nem fogom visszakeresni a két évvel ezelőtti hivatkozásokat, úgyhogy nézze végig a fantasy címkéket, akinek van hozzá kedve. A lényeg, hogy…

Nem nagy szó persze, a Nyugatosok mind alkesz bohémek voltak, és akkor még nem fogalmaztam erősen. Hevesi Andrásról mondjuk én még nem hallottam, de most kiokosodtam. Rövid életű, ezért nem túl termékeny író, de ahogy olvastam a Párizsi eső című könyvét, ez utóbbi nem is…

A nagy tanulás utáni olvasós "afterparty" konkrétan könyvhabzsolással jár, mondjuk több rövidebb lélegzetű dolog is van a polcon, azokkal elég rendesen lehet haladni. Most gyors egymásutánban végeztem ki két regényt, de egyikről sem tudok tirádákat írni, ezért összefoglaló…

Kölcsönbe kaptam egy arany pöttyöst, a Sarah kulcsát, Tatiana de Rosnay-tól, és tegnap ki is végeztem, csak valami négyszáz oldal volt. (A rövid könyvek a jó könyvek, azokat sokkal lassabban olvasom.) Nem voltam igazán elragadtatva tőle. A szinte már közhelyessé vált kétszálas…