A méltán vagy méltatlanul nem túl ismert Damaszkin Arzén A maszáj fennsíkon című munkája volt soron a vadászkönyvek közül, hogy kicsit megpihentessem a GDPR-ban és a múltkori Balkán-háborúban megfáradt agyam. A szerzőről nem sok mindent lehet kideríteni, bácskai nemes, Afrika-utazó, állítólag gyenge idegrendszerrel, ami az útikönyvből is kijött.

A kötet a szerző 1904-ben Német-Kelet-Afrikában tett útjáról szól, ahogy többhónapos szafarin vett részt az akkoriban szokásos módon: a nagy fehér vadász gyalogosan felbérelt hordárokkal cipeltetve holmiját, keresztül-kasul mászkál a vadban bővelkedő területen és lő mindenre, ha kell, ha nem. Időnként a helyiekkel üzletel, vezetőket kér tőlük és megy a gyöngyös-szövetes-terményes cserebere. Persze néhol indokolatlan néprajzi és kulturális leszólásokkal párosulva. Az ilyen vadásznaplókat azért olvasom, mert nagyon színes képet szoktak adni a földrajzi helyzetről (milyen folyó, milyen hegy stb.), a helyek állat- és növényvilágáról (milyen fajok terjedtek el, miért, melyik hogyan él), a helyi lakosok (bennszülötteké és gyarmatosítók) társadalmi-gazdasági bemutatásáról, a mindennapi viselkedésről, az ételekről, a helyi divatról és így tovább.

Általában véve ez az útirajz is követi a szokásos leírásokat, van itt térkép, útleírás, vezetők bemutatása (akik aztán keverednek is veszettül! a kiadó figyelmébe: mivel a szerző nem tartotta fontosnak definiálni a különböző szuahéli kifejezéseket, nem ártott volna legalább lábjegyzetben megemlékezni róla, hogy mi a jumbe vagy a munyampara, ha neadjisten valaki nem beszélné véletlenül a nyelvet), az egyes vadásznapok részletes leírása, keveredve a kulturális és egyéb kitérőkkel.

Csak valahogy mégsem áll össze egésszé. A vadászatok vagyis inkább cserkelések leírása ötlettelen, ismétlődő, és valahogy véresszájú. Többször is vadászetikai kérdéseket vetett fel egy-egy leírás: pl. minek puskázik mindenre, ami szembejön, amikor nem akarja sem a trófeáját, sem a konyhára eledelnek? Sok az indokolatlan sebzés, amit egyrészt a kapkodásnak, másrészt a rossz lőszerválasztásnak tud be többször is. (Utóbbihoz: könyörgöm, ha valaki elmegy félévre Afrikába vadászni, akkor miért olyan lőszert visz, amire felhívták a figyelmét, hogy nem alkalmas az afrikai nagyvadra?) Szóval néha csak pilláztam, hogy ezt így most hogy?

Minősíti persze a helyi viszonyokat is, elsősorban a német gyarmatosítókat véve górcső alá. Javaslatokat fogalmaz meg, hogy hogyan is kellene németes szorgalommal és fegyelemmel terjeszteni az európai kultúrát (=gazdaságot), a szétszórtan és gyenge ellátottsággal állomásoztatott katonasággal szemben. Ugyanakkor megemlít olyan eseteket, amiket a legenyhébb jelzővel is etnikai tisztogatásnak és a polgári lakosság elleni erőszaknak lehet minősíteni (erőszakos kitelepítések, emberek elhurcolása a halálba stb.), de ezeken nemes egyszerűséggel átlép.

A bennszülötteket törzsenként tipizálja, hogy kinek milyen viselkedése van, mennyire szép vonású az arca vagy tetszetős a termete – persze európai szemmel nézve. A rasszizmus kilóg a lapról. A húséhségüket és a kéjvágyukat rendszeresen kigúnyolja. (Mondjuk engem elkezdett érdekelni, hogy a tisztelt fehér vadászok vajon miért nézték le a teherhordóikat, amikor azok nők után járkáltak. Ők vajon hol csillapították az étvágyukat? Nyilván ugyanott, csak arról nem írták az útinaplót. Vagy maradt a kézimunka, ki tudja? Undorító képmutatás.)

És persze a kedvencem: egy szava sincs, amikor kísérőivel órákat gyalogolnak étlen-szomjan valami gnúnyomon, de amikor nincs cukor a teába vagy elfogy a tábori vörösbor készlet, az már elviselhetetlen nehézség.

Szóval vadász és vadász között óriási a különbség. Meg ember és ember között is. Nem bánom, hogy a furcsa nevű úr nem nagyon volt termékeny szerző az Afrika-utazók között, mert nem volt sem túl jó, sem túl szórakoztató a könyv, a fentieken meg kifejezetten csak borzolódtak az idegeim. Ennek ellenére unalmas esős délutánon el lehet nyammogni a köteten, csak ne várjunk túl sokat.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.