Hulej Emese Egy Teleki gróf Afrikában című kötete Teleki Géza antropológus életéről szól. A felvezetőben a szerző azért próbálja elhelyezni a népes családfán főhősét, ami egyáltalán nem könnyű. Túl sok itt a híres ember, kezdve a vállalhatatlan politikai helyzetbe hozott öngyilkos nagyapával, Teleki Pállal. A közügyekben forgolódó arisztokrata családokban ez már csak így van.

Géza élete nem könnyű. A II. világháború végén/után emigrál családjával Amerikába, ahol teljesen új életet kell kezdeni. Van ugyan némi kapcsolati tőkéjük (az elit ugye kozmopolita), de az itt nem elég mindenre. Amerikában ugyanis nem az az érték, hogy ki fia, borja vagy, hanem hogy mit értél el te magad. Saját erőből. Az számít. Ezt felfogni valóságos kultúrsokk lehetett. Az új élet sok nehézséggel jár, a szülők elválnak, Gézát a magyarságához és múltjához körömszakadtáig ragaszkodó anyja neveli, apjával csak sokkal később veszi fel ismét a kapcsolatot. Magányos kamasszá és felnőtté válik, ugyanakkor a tanulásban jeleskedik.

Nagy kalandja Afrikába hívja, Jane Goodall mellett kezdi tanulmányozni a csimpánzokat más fiatal kutatókkal együtt. És ez lesz az élete aztán több évtizeden keresztül. A csimpánzok és az ő addig rejtett életük. A rengeteg közös vonásuk az emberrel. Mindezt a természetvédelem intézményesülése előtti időkben, hihetetlen nehéz körülmények között, amikor az emberiségre még teljesen az ősidőkből maradt "szabad rablás a természetben" volt jellemző. A következmények végiggondolása nélkül. Teleki aztán élharcosává vált a csimpánzok, az élőhelyük megvédése kapcsán, harcolt a nemzetközi illegális kereskedelmük ellen, intézményes és törvényi védelmet akart elérni számukra. Ez mások támogatásával sikerült is neki.

A könyvben értelemszerűen keverednek a tudományos, hivatalos tevékenységek és a magánélet. Az utóbbiban viszont vannak homályos foltok, talán a főhős alkatából fakadóan. Teleki élete nagy törése, hogy szerelme, Ruth Ann, akivel addig évekig osztotta meg az életét, és együtt is kutatták Gombéban a csimpánzokat, egy máig tisztázatlan balesetben meghalt a dzsungelben. Halála szinte Teleki élete végéig feldolgozatlan maradt benne, bár utána nyilván voltak más nők is az életében, köztük későbbi felesége, Heather. Az ilyen "romantikus veszteségek" persze jól mutatnak egy életrajzban, azonban az, ahogy a szerző is tapintattal járja körül a témát, felhívja rá a figyelmet, hogy az életben az ilyen tragikus halálok nagyon sokáig nyomot hagynak azokban, akik szerették a halottat. Teleki esete is ilyen.

Az életrajz sokszor csapongónak tűnik, de ez inkább csak a téma nagyságából adódik. Sokkal érdekesebb volt így, mint ha szigorúan kronológiai sorrendben haladt volna a szerző. A folyamatos ugrálás az időben, a sok egymásra halmozott kisebb-nagyobb esemény, az egymásba fonódó magán- és közélet nehézzé teszik ugyan néha az olvasást, de unalmassá soha nem válik a sztori. Egy nagyon nehéz, nagyon kalandos élet krónikája ez, igen jól megírva.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.