Ah, elegem van a vikingekből... Tim Severin trilógiájának (igen, mindig belefutok, le kéne állni ezekkel a sorozatokkal...) második része semmivel nem lett jobb, mint az első. Még mindig sagák, még mindig északi népek (kb. mind, mert az ugye jót tesz a regény kontinuitásának és egységének), csaták, vérengzés stb. Thorgils nevű hősünk sodródik egyik helyről a másikra és lényegében teljesen érintetlenül hagyják az események. Egyik néptől a másikhoz csapódik, nem bír megmaradni sehol, sodródik, jön-megy, nincsenek céljai, nem köti sehova semmi, teljesen életszerűtlen a karakter. Ennyire senki nem áll a társadalmon kívül.

Az a baj ezzel a regénnyel, hogy értem a szándékot: mutassuk be a kort, lehetőleg minél több sagával, történettel, vallással, történelemmel, korabeli életképekkel, mindennapi problémákkal. Ehhez vegyünk típuskaraktereket, keverjük őket bele a sztoriba és majd lesz valami. Igen, csak egy történelmi regényhez azért több fantázia kell. Nem elég leírni, hogy hány kecskebőr van a tűzhely mellett, mert attól nem lesz élő sem a történet, sem a szereplők. Szegény író annyira igyekszik korrektül bemutatni mindent, de valahogy nem tud szépirodalmat írni. Ott vannak az istenek, a rúnák, a varázslás, társadalomrajz, törvénykezés, erőszakos keresztény térítés, minden, ami kell. Szépen leírva egymás mellé, didaktikusan, unalmasan. Olyan hullaunalmasan, ahogy az általános iskolás magyar tanár próbálta magyarázni a romantikus költőket. A 40+-os boldogtalan fejével, ugye. Nyilván ment neki.

A regény tehát enyhén szólva túlírt, pedig nem kellett volna ennyire rágörcsölni a témára, elvégre ez nem PhD disszertáció. A szerencsétlen szerző viszont kényszeresen mindent meg akart magyarázni, amivel csak azt érte el, hogy totális érdektelenségbe fulladt a nem szimpatikus és nem is szerethető szereplők története. Senkit nem érintett meg érzelmileg sem a faluja megtámadása, sem a családja lemészárlása, semmi. Ilyen nincs.

A szándékot tisztelem, de a megvalósítás nem az igazi. Ha utána akarok olvasni, utána olvasok, de a regénytől regényességet vártam volna, nem megmondást. Nem volt jó.

Nem akarok mostanában több vikingről olvasni. Keresek valami rövid, folytatás nélküli, lehetőleg XX. században játszódó valamit. Vagy nem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.