napló
2013.02.24. 19:12
Családi aggódás :((( mellé egy kis filmnézés is jutott. Bírom az oroszokat, az Anna Karenina meg nagy kedvenc, mert komplex és őrült és emberi minden aspektusában. A nem sorozatos változatok persze amputálják a sztori egy jó részét, de nem baj, a többit úgyis el tudom olvasni akárhányszor. A lényeg, hogy a főszereplők jók legyenek. Most Joe Wright gondolta úgy, hogy ideje megint megfilmesíteni (gondolom, hogy elfelejthessük Sophie Marceau-t, amiért külön köszönet!), és egyik kedvencére, Keira Knightley-ra osztotta a főszerepet, aki jól helyt is áll. Egyre jobban bírom a csajt, jót tesz neki, hogy telnek az évek, egyre kevesebbszer hp-skodik a vásznon, és nagyon jól eljátszik bármit, főleg, kosztümös filmekben. A film egészen minimál díszlettel dolgozik, de a színházinak tűnő, "meztelen" beállítások nagyon jól működnek. Semmi fölösleges cicoma, a háttér néha festett deszka, de a színészek elhitetik a sztorit, olyan erzsébeti színház hangulata van az egésznek, leszámítva persze a jelmezt, ami nagyon pöpec. Ezért a Vronszkijért mondjuk a szöszke nem tört volna házasságot, de én sem, Jude Law viszont óriási volt (mint mindig). Külön bírtam, hogy a kisebb szerepekben is feltűntek kedvenceim, pl. Kelly Macdonald Dollyként vagy Michelle Dockery Mjagkaja hercegnőként. Persze tökéletesen ők is, mint mindig. Ha az Egyesült Királyság másban nem is, azért színészekben elég jó. Már csak Maggie Smith-t kellett volna még benyomni valahova, és teljes a boldogság. Jó volt, nézzétek meg. A rózsás nyakláncot pedig akarom - MOST.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
