Szécsi Noémi nagy kedvencem, most új könyvvel jelentkezett, a Lányok és asszonyok aranykönyve című tényirodalmi munkával.

A kötet a 19-20. század fordulójának magyar női sorsait igyekszik kibontani, elsősorban középosztálybeli és nagyvárosi szemszögből. Kisebb kitérők vannak az alsóbb osztályok és a vidék felé is, de a kötet nem erre fókuszál. Bizonyos értelemben tehát illeszkedik a Géra Eleonórával közös munkaként jegyzett "budapesti úrinős" könyvekhez, de azokhoz képest egy új nézőponttal gazdagodott a narratíva.

A szerző Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő szakmai naplói és számos más korabeli forrás felhasználásával, ugyanakkor irodalmi igényességgel és szórakoztatóan járja körbe az egészség, szépség, szexualitás, gyermekvállalás, család, testi-lelki egészség vagy betegség és a női szerepek sokrétű témaköreit. Vilma doktornő önmagában "megér egy misét", remélem, hamarosan valaki megírja az életrajzát tudományosan és/vagy regényben is, mert eddig nem sok kimerítő munkával találkoztam vele kapcsolatban. A szakmai szempontból is több területen úttörő orvosnő naplóiból kibontakozik egy kisebb társadalomrajz, és gazdag életművéből szemezgetve a szerző végigvezet minket egy sor emberi és női problémán egyaránt.

Felvázolódik egy társadalomkép, osztályokkal, különböző női szerepekkel, elsősorban a hagyományos családmodell alapján. A nő feladata kislánykorától az, hogy megtanuljon szép és kedves lenni, háztartást vezetni, egészségesen tartani a családját. A megfelelő időben illet férjhez mennie, gyerekeket szülnie és ellátnia a családját. A munka mint olyan nem volt opció, illetve csak azok dolgoztak közülük, akiknek muszáj volt, vagy olyanok voltak a családi körülményeik, hogy tehettek ennyit a személyiségük kibontakoztatásáért. A tudományos, művészi vagy egyéb ambíciókról is úgy tartották, hogy csak elvonja a nőket igaz feladatuktól, így lassan változott csak a felfogás a tanulással, illetve a nők beilleszkedésével a társadalmi folyamatokba.

A szerző azonban számos példát talál irodalmi művekben, naplókban, levéltári anyagokban, orvosi művekben, szociológiai tanulmányokban arra, hogy a nők a fenti "társadalmi" (vagyis inkább férfi-)elvárások ellenére is időnként ki-kikukucskáltak a babaházból, és mai szemmel nézve is "megcsinálták a karrierjüket" vagy foglalkoztak olyasmivel, ami túlmutat a szimpla háztartásvezetésen és a gyermekek felnevelésén. Írók, színészek, félvilági nők és mindenféle érdekes karakterek csak úgy hemzsegnek a megidézett forrásokban, öröm olvasni róluk. Az egyes témák köré (test és lélek, gyermekek, házasság stb.) csoportosuló fejezetek önmagukban, bárhol felütve a könyvet is olvasmányosak és élvezetesek. (A kötet egyébként az emberi életút állomásait követi.)

Nekem külön öröm volt, amikor olyan olvasmányokra történt utalás, amik az én fejemben is benne vannak, pl. a Bródy Sándor-Fehér Judit-Erdős Renée vonalon, hiszen itt általam is értelmezhető külön világ volt minden egyes bekezdés mögött.

A kötet csodálatosan szórakoztató, amellett, hogy rengeteget lehet belőle tanulni eleink "viselt dolgairól", mind a közéletben, mind a magánéletben. A már-már bulváros részleteken pedig hol derülni, hol szánakozni kellett, pl. Prielle Kornélia mint nyolcvanas nénike egy 30 körüli fiatalemberrel kötött házassága olyasmi, ami ma is megállná a helyét a Blikk címlapján. Nincs új a nap alatt, az ember minden korban imádja a szenzációkat!

Ez a könyv olyan, mint a szerző többi műve: mindenkinek való! Olvassátok el!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.