1. Ünnepi műsor első felvonás megvolt. Család csekkolva, az összes rokon a helyén, az ajándékok a gazdáiknál, senki nem szenvedett maradandó sérülést. (Nagy szó.) Majdnem teljes béke (azért jó, hogy nálam volt Az utolsó cserkész...), majdnem minden tökjó. A fázó tüdő, az idióta sofőrök és a hideg maradhattak volna ki a buliból.

2. Tesó megállapította, hogy a Quimby egy nyálas banda, és le kéne szoknom róla. Hoppez. A bűnös dal bűnös sorai pedig:

"Ma éjjel a semmi sem olyan,
mint amikor olyan, amilyen.
Sétál a Hold a háztetőn,
zsinóron húzza maga után a szívem."

Jó, szimbolista meg minden. So what?

3. A tárgyak visszatalálnak hozzám, nem tudok elhagyni semmi fontosat. A karmám mégsem lehet annyira vészes. (Pedig!)

4. Az mr2-t is csak este kilenc után lehet hallgatni, viszont akkor jó. Miután tegnap végigszenvedtem a mai brit karácsonyi dalok 8 napon túl gyógyuló rémségeit, kaptam egy kis gyógyító swinget a Group N Swing nevű csapattól, akikről még soha nem hallottam, viszont egész vidám muzsikát húztak tegnap a fülembe.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.