Nem szeretem sem a pincében lányt kínzós, sem a divatvámpíros vérben tocsogós könyveket. Általában véve ezért egyre kevesebbet kölcsönzök a kis szöszitől, de most jót adott. Szécsi Noémi A finnugor vámpír című regényéről van szó. Ahol a hősnő egy kezdő vámpírlány, még él is, és egyáltalán nem szív vért, egyszóval egy totálisan szerencsétlen vérszívó.

A nagyijával él, aki próbálja nevelni a vámpírlétre, merthogy a nagyi több mint kétszáz éves, és már egészen jól tudja, hogyan is lehet boldogulni ebben a szokatlan létformában. Azért abban van valami perverz, hogy egy nagyi arra tanítja az unokát, hogyan kell embert ölni, nem? Mindenesetre ez a nagyi nem olyan rendes nagyi, mint aki almás lepényt meg kakaós kalácsot süt a kisunokának, nem, ez egy vérnagyi. Aki nem alszik, nem eszik, csak éjjel kisestélyiben elmegy vért inni, meg patkányokat és denevéreket tenyészt egy pesti bérházban. És folyton szapul mindenkit, mert az kell. (Igazi szimpatikus nőszemély.) Bájosan egzaltált és humoros és abszurd, de egyúttal kegyetlen és dekadens is (ledarálta a férjét egy húsdarálón, ez azért nem semmi!)

Hősnőnk (Jerne) meg próbál nem figyelni rá, mert nem nagyon jön be neki a vámpírosdi. Amúgy meseírással keresi a kenyerét, ami önmagában is elég fura, hát még, hogy teljesen komolyan veszi. Ilyen is csak egy btk-snak juthat eszébe. Meseírás, baszki, hihetetlen, ahol a hörcsög fia beleszeret egy nyuszilányba... Szóval Jerne egy kicsit elvarázsolt, mindenféle kalandokba bonyolódik, míg a végére meghal, és tényleg vámpír is lett, ha jól vettem ki. Azért a vámpírológiában nem vagyok túl jó, bocs érte. A nagyit meg kinyírta Oszkár bácsi. Véletlenül. Meg épp meg akarta ölni az unokáját. Enyhén gáz, nem?

Abszolút olvastatja magát a könyv, olvasmányos naplószerű regény, feltűnő és eltűnő epizodistákkal, akik nem viszik ugyan előre a cselekményt, de nagyon viccesek. Pl. O., a költőnő, aki folyton szerelmes, vagy Somi, a hősnő barátja, aki a Coitus Interruptus nevű rockbanda frontembere, és imígyen jellemzi a széplelkű főszereplőt: "Tudod, ezt tényleg bírom benned. Hogy úgy beszélsz mindenkivel, mintha le akarnád hányni. Olyan punkos." Ez kész! :) Na, az ilyen mondatok miatt érdemes olvasni. Tetszett, jöhet a következő!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.