úgy szeressük a hétfőt, hogy nagyon!
2011.05.23. 18:51
... hogy ott dögölne meg, ahol van!
Nem elég az embernek, hogy elkezdődik a hét, még ált. koncentráltabban kapja a hülyeséget, mint máskor. Mert ugye meg kell hallgatni a többiek hétvégéjét, meg a heti terveit, meg úgy általában az összes kis nyögésüket, és legyünk toleránsak, amikor mi is toleranciára szorulnánk. Nice! :) Mit tanultam ma? Nálunk nem szabad feltenni a "hogy vagy?" kérdést, mert az emberek (horribile dictu) válaszolnak rá. Mintegy 30-35 percben... A ló másik oldala: bebújsz az irodádba, és nem beszélsz senkivel, akkor meg te leszel a morc hülye. Sehogy se jó. Azt kéne megtanulni, hogyan lehet csak ötperces válaszokat kapni az emberektől. Akinek van ötlete, sikítson.
A másik, amire beneveznék tanulásilag (Ági, iskolázzál be, köszi!), az önmenedzselő tréning, mert az nagyon nem megy, nem úgy, mint egyeseknek. Ma megint szembejött egy "egyenlőbb-akarok-lenni-az-egyenlőknél" emberpéldány, hányinger, bazmeg... Még mindig puffogok rajta, sosem javuló szabadságharcos vagyok. :D
Az offnak vége, térjünk a tárgyra, elvégre ez egy könyvizé. Józsi megvádolt, hogy nem olvasok, pedig de, csak ezekről a bigyókról nem lehet normális posztot írni, úgyhogy zanza:
1. Bende Gyuláné Imrik Margit: Egy váradi úrilány emlékiratai
Kb. mintha a mamám írta volt, bár ez a hölgy jóval előtte született, viszont a kor hasonló. Meg a mesélés anyaga is: elemista, polgárista kislány, zene- és tánciskola, zsúrok, bálok, házasság, stafírunk, gyerekek, háború, nélkülözés meg miegymás. Egész jó volt, kár,hogy megszakadt az első világháború után, még olvastam volna. Jó stílusú volt, humoros, nem nyálas, nem elfogult, viszont a végéről a borzalmas szemelvényeket kihagytam volna a szerkesztő helyében, mert bele lehetett halni a nagy magyarkodásba... pfff. Főleg a női karakterek voltak jó, sőt, a hölgy még Kalocsáról is érdekesen tudott írni, le a kalappal. :)
2. Blixen: Téli regék
Novelláskötet. Annyira borzalmas volt, hogy kb. ha kettőt bírtam végig olvasni. Az egyikben pl. egy anya halálra dolgozza magát a bűnös fia helyett, és szépen meghal a végén, a hálátlan dög gyerek bezzeg tovább éli világát. Gááááz. Egy másikban meg a vén földbirtokoshoz adnak hozzá egy 17 éves kislányt, aki mást szeret. Brrrrr.
3. Baricco: Tengeróceán
Ez jó volt, viszont olyan meghatározhatatlan műfajú és történetű, hogy nem lehet leírni, miről szól. Sok kis történet, a tenger körül forog a dolog, van itt hajó- és házasságtörés, kannibalizmus, üldözés, őrültek meg miegymás, az egyik főhős pl. tengervízzel "fest" képeket... alig őrült a sztori, viszont nyugtalanító abból a szempontból, hogy milyen mélységek vannak az ember lelkében. Csak erős idegzetűeknek.
4. Baricco: Without Blood
A négyéves Nina tanúja volt apja és testvére meggyilkolásának a spanyol polgárháború után, de ő túlélte. Évtizedekkel később sorra felkeresi a gyilkosokat és mindet utoléri a bosszúja, a fickóval pedig, aki megmentette, ronda nyugdíjasszexel a végén. Brrrr... Hol találok ilyen beteg könyveket???
5. Wroe: Pontius Pilátus
Gondoltam, olvasok végre valami szakkönyvet, jó az néha. Jah, nem ez. Olyan borzalmas volt, hogy végig sem tudtam olvasni, mert a fele dramatizálni próbált (döntsük el, regényt írunk, vagy történeti munkát, a kettő együtt nagyon gáz), a másik fele meg csak idézgetett, OK, értjük, hogy tök jó dolgokat találtál a könyvtárban, de azzal, hogy bemásolod a saját könyvedbe, még nem lettél író! Anyám, hogy lehet már ilyen szemetet kiadni??? Ráadásul valami hülye angol drámából idézgette a legtöbbet, na, abból aztán nagyon sokat meg lehet tudni szegény Pilátusról. Talán inkább utána kellett volna nézni a római, görög, zsidó forrásoknak, de ahhoz persze az anyanyelvén kívül is kellett volna kutatni, és hát, jjajjj, nehogymár. Pfff, hülye btk-sok, mindenütt egyformák.
6. Worst of the list: Chadda vagy mi, és egy tinihorror.
OK, ehhez már végképp öreg vagyok. Azt hittem, bájosan dark lesz meg minden, kardozással meg szellemekkel esetleg, de arra nem számítottam, hogy ennyire TINI lesz a cucc. Templomosok, meg kincskeresés meg bukott angyalok, akik meg akarják ölni az emberiséget, és a 10. csapás Londonban. Ááááááá! Ja, és hogy tudjátok: az angyalok az új ördögök, úgyhogy mindenki vigyázzon magára! :D
Naszóval... kéne egy jó könyv. Ötlet?
Szerző: Zendrajinx
4 komment
Címkék: anglia meló london filozófia őrült fantasy hőbörgés tini kaland ne olvasd el furaírás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
