pillanatok
2011.11.25. 19:51
1. Fodrászat: néha még annál is butább párbeszédek zajlanak, mint amikre már lelkileg előre felkészülök, pedig már edzett vagyok. De könyörgöm, valakinek az a chit-chat beszédtémája, hogy a gyereke hogyan hányta össze a lakást? Aztán hogyan mentek el az ügyeletre? Hogyan nem tartotta bent a doktornő a gyereket a kórházban? Hogyan mentek haza? Aztán hogyan kezdődött három nap múlva újra az egész, mert a büdös kölyök megint összeszedett valami vírust? Ez az, amit 25 percben (!) részletezve meg akar osztani néhány vadidegennel? Biztos? NORMÁÁÁÁÁÁÁLIS? (Besenyő Pista bácsi rulez!)
2. Buszon. Fiatal anyuka terelget két kis törpét, és találkozik két ismerős tinilánnyal, akik nagyon örülnek maguknak, mert suli helyett, elmentek pasizni vmi szomszéd faluba. Az egyik másról sem bír beszélni, mint az új pasijáról, akivel kemény három napja van együtt (anyuka itt már nézett érdekesen, hogy ez mekkora nagy szerelem már), a másik meg áradozott egy pasiról, akivel csak FB-on szoktak beszélgetni, de most taliztak, és hát szerinte is, meg a pasi szerint is meg kéne próbálniuk járni, de a fiúnak van barátnője, de már persze nem szereti meg alig találkoznak (ó, Istenem, ki hiszi el az ilyen béna dumákat...???), és a srác nővére is megmondta, hogy ez egy halott ügy (... mert ő már csak tudja, ugye), és hát, ugyan ő is jár valakivel, de ez a srác nagyon-nagyon, és juj meg jaj. Anyuka lélekben dobott egy hátast, és próbálta magyarázni, hogy, ha tetszenek egymásnak, akkor járjanak, de talán nem kéne hülyíteniük a jelenlegi párjukat egyiküknek sem, és ha ez a srác megcsalja a barátnőjét, akkor esetleg mégsem annyira nagyon-nagyon, de a lányka persze 15 évének teljes öntudatával magyarázta tovább a hülyeséget (ő azt hitte, az élet dolgait...). Anyuka valószínűleg ugyanazt gondolta, mint én: néha olyan jó, ha az ember már nem tini, és nem ilyen kis szerencsétlen hülye. :)
3. És végül egy gyöngyszem egy lányos oldalról (amelyektől most így elment a kedvem): hülyén haltam volna, ha meg nem tudom meg, a műszempilla öl és nyomorba dönt. (Azért kíváncsi vagyok, ki az, akinek a műszempilla mellékhatása mint napi probléma jelenik meg az életében.)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.