Rájöttem, hogy nem vagyok annyira fasiszta, csak a szomszédaimat utálom. Amikor a skacok ittak és zajongtak a szomszéd szobában, másnapom ellenére sem volt velük semmi bajom, de most, hogy egy tüdőszanatóriumra való bronchitises, klimaxos némber (... aki "két sörtől rögtön fejreállt") üvölt úgy nyolc méterre tőlem, merthogy nem bírnak emberi hangon beszélgetni, az meglehetősen zavar, úgyhogy most felment a vérnyomásom.

Úgyhogy music a fülbe és hadd szóljon. A némberek meg dögöljenek meg.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.