Hideg van. Sok a gond. Sok a meló. Sok az esküvő - már csak a facebook falból ítélve is, meg egyébként is. :) Szóval elvagyunk.

Olvastam japán író angol könyvét, ajánlom is, mert jó. Kazuo Ishiguro Napok romjai c. regényéről van szó, ami annak ellenére angolabb az angolnál, hogy egy japán fickó írta. A japán írók többnyire a kevés szóval sokat elmondó stílust követik, ami nagyon kedves a szívemnek. De most itt ez a fickó, aki - nyilván a regény koncepciójából adódóan - egy olyan művet akart írni, ami a szószátyár és kifinomult (modoros) stílus túlburjánzása mögötti tartalmat is megmutatja, ha van szemed, hogy lásd a mögöttes tartalmat.

Hősünk Mr. Stevens, egy régimódi angol kúria, Darlington Hall főkomornyikja, azaz a személyzet vezére, afféle mindenható emberke, aki működteti az egész háztartást, jelen van és mégsincs jelen, mindent elintéz, és annyira maximalista, hogy csekélyke szabadidejében képes azon elmélkedni, hogy mi teszi az igazán nagy komornyikot. Végül - nem feltétlenül saját kútfőből - arra jut, hogy az, hogy ha mindig megőrzi a helyzetéhez illő méltóságot, azaz "angol" hidegvérrel kezel bármilyen helyzetet.

Az egész regény Stevens elmélkedéseiről, visszaemlékezéseiről és feladatainak perfekcionista módon történő kivitelezéséről szól, időbeli ugrásokkal és eszmefuttatásokkal, de mégis szórakoztató az egész. Meg egy kicsit félelmetes, hogy egy ember tudata mennyire beszűkülhet, ha nem vigyáz. Stevens egész élete a hivatása magaslataira való eljutásról szól, ahol minden, ami emberi, esendő, és aminek nincs köze a szakmához, elvetendő. Neki a férjhez menő szobalány csak egy ostoba személy, aki miatt újra felvételt kell hirdetni, és problémát megoldani - eszébe sem jut, hogy valaki nem akar egész életében mások házában port törölni, hanem esetleg szeretne saját otthont és családot.

Amikor Miss Kenton, egy új házvezetőnő jön a házba, egy kicsit megváltoznak a dolgok, mert a nő nem fél szembeszállni vele, és próbálja kicsit emberibbé tenni, több-kevesebb sikerrel. Inkább kevesebbel, mert noha Stevens szép lassan beleszeret a  nőbe, a világért sem hagyná, hogy ezt bárki megsejtse, sőt, még ő maga sem biztos, hogy tud róla. Csak akkor látszik, hogy ez a helyzet, amikor Miss Kenton is elhagyja a házat, hogy férjhez mehessen és elköltözhessen, kiszabadulva a tökéletességmániában szenvedő főkomornyik keze alól. Annak ellenére, hogy ő is szereti a fickót és ezt nyíltan érezteti is vele. A pasi meg hagyja elmenni. No comment. Miért nem bírják a férfiak néha kinyitni a szájukat?

Stevens egy szörnyeteg, mert minden emberit ki akar ölni magából. A végzet persze nem kerüli el, és egész életében egyedül tengődhet, mint főkomornyik. És élhet az emlékeiből, amikor Lord Darlington alatt szolgált. Nagyon bírta az öreg lordot, annak ellenére, hogy annak politikai nézetei és tettei finoman szólva megkérdőjelezhetők voltak. Diplomatát játszott, amikor nem volt semmilyen politikai vagy kormányzati pozíciója, és majdnem lepaktált a nácikkal, nagy jóindulatában, hogy jaj, szegény németeket legyőztük az első világháborúban, ne rúgjunk már beléjük a párizsi békék után is, jujujuj. Nem vitás, hogy ez a mentalitás utóbb nem volt éppen szalonképes, és Lord Darlington csak Stevens szemében nem lett kegyvesztett, de mindenki máséban igen. Hogy Stevensében miért nem? Mert nem gondolkodott, csak mentegette a gazdáját valami hamis lojalitás örvén, és persze eközben sem volt mással elfoglalva, mint a tökéletes komornyik álmával. Igazán elképesztő.

A vége? Ugyanaz, mint az eleje: Stevens egy új gazdával, de ugyanott, ugyanolyan precizitással és ugyanolyan lélektelenül és gondolkodás nélkül dolgozik. Ijesztő és borzongató.

Ui.: A regény filmen is jó. Anthony Hopkins és Emma Thompson jutalomjátéka. Nézzétek meg!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.