Szeretem, amikor úgy először igazán kisüt a nap tavasszal. Meg érezni a sáros föld és a rügyek zöld illatát. Hmmmm. Fincsi. Valahogy kedve támad az embernek élni és mozgolódni, tenni-venni. Volt is minden, jövés-menés meg tevékenykedés, egy csomó olyat megcsináltam, amit már…

Egyszer szép-fényes-napsütéses, egyszer meg viharos-szeles-kiborulós... asszem, az április nem véletlenül a kedvenc hónapom: eléggé hasonlít rám, nem? :D Egy kis chillout:

Tavaszi eső - ezt is nagyon szeretem! Olyan jó illata van! :D Hangulatilag pedig ez illik hozzá:

Végre tavasz, fák, virágok, madarak, napsütés. Hozzá egy kis music az alábbiakban. A filmet (O Brother Where Art Thou) is nézzétek meg, állat cucc!... és most jöhet a jegyzőkönyv!