Szóval kimentünk a PEN-re, mert hát mégis néha el kell menni egy-egy koncertre, még nem vagyunk a nyugdíjas otthonban. Nagyon vicces élmény az ilyen "felnőtt" fejjel. Először is fura, hogy fel vagyok öltözve (kabát meg sál, mert 15 fok van). A kemény tömegek rövid gatya, póló,…

Natasha Solomonstól már olvastam A Tyneford-ház című regényt, ami szórakoztató volt, bár nem egy irodalmi mérföldkő. Most az Eltűnt férjek galériája című kötet volt soron, szintén hozta a kötelező színvonalat, összeszedetten volt szórakoztató, csak néha volt hiányérzetem…

Nehéz az emberekkel. Ha cinikus vagyok, az másoknak baj. ("Most mért vagy ilyen bunkó?") Ha kiteszem a lelkem másokért, az meg nekem. Mert a "köszönöm", meg a "dejófejvagy" és egyéb ilyen mondatok többnyire hiányoznak mások szótárából. Aztán van olyan, hogy "lefő a kávé"…