Munkácsy Mihály Emlékeim című kötetét a Szépmíves Kiadó adta ki, több írást összeválogatva: Munkácsy életében megjelent önéletrajzi jellegű töredékeit, valamint feleségéhez írt leveleiből egy válogatást tartalmaz a kötet. A festő korai éveit, gyermekkora hányattatásait (szülei korai halála, szeretett nagynénje halála rablótámadás következtében, keménykezű nagybátyja nevelése stb.), asztalosinaskodása körülményeit írja le inkább részletesen, azt kevésbé, hogy hogyan is működött már mint hivatalosan is festőművész és nem csak mint nagybátyja elől menekülő "rosszgyerek".

A feleségéhez írt levelei olvastán is inkább hiányérzetem maradt, mivel egyoldalú a beszélgetés: nem tudjuk meg, hogy az asszony miket írt vissza. Vannak persze így is élménybeszámolók, hogy melyik munkájával hogyan halad, milyen képet mennyiért adott el, kikkel találkozott (köztük számos híres és azóta elfelejtett kortárs!), milyen betegségei voltak és így tovább. Részletesen írja utazásait úgy művészi, mint egészségügyi okokból. Gyakran járt fürdőkúrákra híres fürdővárosokba (ifjúkori szifiliszfertőzése később többféle krónikus betegséget okozott nála szövődményként, végül ez vezetett halálához is, mindenki használjon gumit!), ahol fürdőkkel és szigorú napirenddel kínozták az orvosok. A fürdőbeli társadalmi élet pedig folytonos ismeretségeket, nyomulós társasági embereket és egy ízben még az ablaka alatt gyakorló és játszó operatársulatot is a nyakára hozott - igazán kellemetlen!

Nem voltak tehát rosszak sem az önéletírási jegyzetek, sem a levelek, de nem voltak kielégítőek információs szempontból. Kénytelen leszek a Wikihez fordulni, és/vagy újraolvasni az Aranyecsetet. Ez a minimum ezek után, hiszen nagy festőnk élete tényleg jól dokumentált, és megérdemli, hogy néha emlékezzünk rá.

(Irodalmi átkötés Szabó Magdához: megnéztem azt a bizonyos kutyát az Ecce homo című képen az előtérben, amely miatt Magduska nagy bajba került egyszer a Dóczy Intézetben. Ui. a kép valamely szereplőjéről kellett fogalmazást írnia az iskolásoknak, és neki a kutya tetszett legjobban, mivel az olyan oda nem valónak és érdekesnek tűnt a szemében. Tényleg, mit gondolhatott a jelenet láttán a kutya? Itt ez a sok ember és valamiért mindenki borzasztó izgatott, kivéve azt a szakállas, töviskoszorús férfit, aki nyugodtan várja az ítélet végrehajtását. Érdekes gondolat. Mire gondolt a kutya?)

A bejegyzés trackback címe:

https://akik-olvasnak.blog.hu/api/trackback/id/tr8014317635

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.