Julian Fellowes Belgravia című regényét a klasszikust idézve lehet jellemezni: "túltoltuk, Béláim". Nem kicsit. Társasági regény, ami elvileg korrajz, a felszínen (és néha mélyebben is) viszont csak bálok, pletykák, botrányok, kiszivárogtatott és eltitkolt események laza egyvelege. Amihez viszont…

A múltkori poszt többeknek nagyon tetszett, sőt, volt, aki még folytatáshoz is küldött muníciót. Jöjjön hát még pár fordulat, amitől falra mászunk a mindennapokban! 1. Bevállal/felvállal: Az rendben van, hogy nyelvújítunk és mindenféle leleményekkel tesszük színesebbé a beszédet, de az ilyen…

Valamiért egész nap a Huszt motoszkált a fejemben Kölcseytől, tehát a kultúra napjára legyen ez a napi vers (mindenkinek): Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő…

A múltkori újságírással kapcsolatos bejegyzés kapcsán voltak még jegyzeteim bizonyos, közbeszédben túl sűrűn előforduló kifejezésekről, amelyek filléres álbölcsessége mind a két bicskát kinyitja ha nem is zsebemben, de a táskámban biztosan. Íme néhány: 1. Ha nem tudsz változtatni rajta, fogadd…

Lehet, hogy régen is idegesítően tematizált volt az újságírás, de mostanában már tényleg semmi nem kell ahhoz, hogy valaki a "médiában dolgozzon", ezért a témák, stílus és úgy általában a minőség szűkülése tapasztalható. Néha olyan lapossá válnak a cikkek, hírek, hogy elég végiggörgetni egy címlapot…

Donáth Mirjam Mások álma című dokumentum-önregénye egy New York-i migrációról és annak tapasztalatairól szól. Persze "jó magyar" szokás szerint minden újsághír ezzel kapcsolatban azzal van tele, hogy "de hát visszajött, tehát kudarcot vallott kint", pedig ez nem erről szól. Érdekes kérdés az utóbbi…

Amúgy meg új év, új élet, stb. Rám dőlt ma a fal, de azért tartom magam. Borzasztó depresszív ez az időszak a "tiszta lap" jellege ellenére is. Miden sötét és kilátástalan. Innen szép nyerni. Nem bírok lekattanni az ABBA-ról mostanában:

Justin Go Porladó árnyak című regénye egy igazi nagyregény. Hosszú, alapos, több generációs családregény, kaland, romantika, minden, ami kell. Kár, hogy a végére borzasztóan kifullad. A sztori röviden: egy angol ügyvédi iroda az 1920-as években szerkeszt egy végrendeletet egy Ashley nevű angol…